Szerzetesekkel találkoztak egyházmegyénk fiataljai február 10-én, szombaton Nyíregyházán, az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézetnek is otthont adó Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébániáján. A már hagyományosan évről évre megrendezett találkozón hiteles forrásból ismerkedhetnek meg az érdeklődők egy-egy szerzetesközösség hivatásával és mindennapjaival. Ezúttal a szalézi rend szerzetesei látogattak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyébe. Tóth Enikő beszámolóját közöljük:
„A február 10-én megtartott találkozón a Don Bosco által alapított szalézi rend hat küldöttével ismerkedhettünk, akik bemutatták, milyen egy igazi szalézi család tagjaként élni. A szervezők még külön kedveskedtek a fiataloknak és a meghívott vendégeknek Lemon Bárral és forró csokoládéval.
Az előadás első szakaszában megismerkedhettünk Bosco Szent János életével, megtudtuk, ki volt is volt ő, akiből hányattatott, nehéz gyermekkora ellenére példaértékű, rendkívüli ember vált és egész életét arra tette fel, hogy Isten szolgálatában a fiatalok útját egyengesse. A rend nem hivatalosan 1841. december 8-án alakult, de a nevét érdekes módon nem Bosco Szent Jánosról kapta, hanem annak példaképéről, Szalézi Szent Ferencről. Mára a rend 135 országban van jelen, Magyarországon jelenleg 21 szalézi család munkálkodik. A kazincbarcikai Don Bosco Szakiskolából érkezett szalézi rend tagjai bemutatták életközösségüket, amelyben a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek kéz a kézben élik mindennapjaikat. Közösségi életük példaértékű, hiszen családként élik meg a mindennapjaikat.
A Szalézi Közösség animátorprogramja is kitüntetett figyelmet kapott az előadások során, amelyben az volt a legérdekesebb, hogy az animátor nem a tanárunk volt, hanem épp velünk egykorú személy, ezáltal olyan közösség tagjává válhattunk, ahol a korosztályunkkal együtt élhettük meg a keresztény lelkiséget, majd játékos programokban vettünk részt: volt közös éneklés, tánc, játék és ima.
A programok után ebédre pizzával vendégelte meg a plébánia a fiatalokat, majd a napot és a találkozót szentségimádással zártuk a társszékesegyházban, meghitt gyertyafényben, az Oltáriszentség társaságában.
Összességében egy nagyon baráti, kellemes hangulatú napot tölthettünk a szerzetesek társaságában, a találkozó pedig évről évre bebizonyítja, hogy igény van erre a programra, hiszen kapuk nyílnak a fiatalok számára, hogy megismerhessék a szerzetesi életformát, amely gyakran nem is olyan kötött és komor, ahogyan ők azt elsőre elképzelik.”
Tóth Enikő