Az 52. Eucharisztikus Kongresszusra történő egyházmegyei felkészülés jegyében a leendő elsőáldozókat fogadták 2019. február 2-án a debreceni Megtestesülés Templomban egy rendhagyó, gyermekközpontú közös készületen. A tanúságtevő előadó Elek László jezsuita atya, miskolci iskolalelkész volt. A rendezvényről a házigazda plébánia hitoktatója, Jakab Zsuzsa írását adjuk közre.
2019. február 2-án a hittanos gyerekeket és a leendő elsőáldozókat látták vendégül a Megtestesülés Plébánián. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületi programsorozata 2018 szeptemberében kezdődött a debreceni plébánián.
A gyermekekhez szóló hittanos délután célja Isten jelenlétének megtapasztalása, az eucharisztiában valóságosan jelenlévő Isten közelségének megélése volt. Mindez a gyerekek számára is érthető, érzékelhető módon: mi, rendezők ugyanis fontosnak tartottuk, hogy a „szokásos havi NEK-es program” ezúttal a gyermekek számára is befogadható, emlékezetes, és élményszerű legyen.
Nagy élmény volt számunkra az a nyitottság, amivel a gyerekek és kísérőik érkeztek. A Szentlélek tüze átjárta a templomban összegyűltek lelkét, hogy egy szívvel és lélekkel zengjük, hogy: ”Áldott legyen az Ő neve!”
A felhőtlen jókedvet Elek László jezsuita atya sem szakította meg: lendületes, gyerekekhez szóló nyelven szólította meg előadásában a résztvevőket, akik a szünetben kötetlenebb formájú, fakultatív a programok között választhattak. Az agapé, fogócska és az elmaradhatatlan szerzetesi „szelfizések” mellett eucharisztikus ismereteikről is számot adhattak a gyermekek, majd kéréseiket és hálaadó imáikat függesztették fel az oltár melletti fára. A szünet második felében pedig az ostyakészítést bemutató filmet tekintettek meg.
Jómagam a hittanosaimmal nagy izgalommal készültünk egy mese dramatizált előadására, melynek a fő tanulsága a címében rejtezik: A szentmise ereje. Nagyon hálás vagyok Istennek a tanítványaim lelkesedéséért, az áldozatukért, és azért, hogy mindig készek a szolgálatra, amit most is bizonyítottak.
A délután további részében egy megható, felemelő és lelket melengető szentségimádáson vettünk rész. Az atya az Oltáriszentség közvetlen, fizikai közelségébe invitálta a gyerekeket: érezhető volt Isten jelenléte, mely az addig nyüzsgő gyereksereget is csendre, odafigyelésre késztette.
A délutánt megkoronázta a szentmise, ami igazi nagy ünneplés volt minden résztvevő számára. Mindannyian együtt zengtük az alleluját és tártuk kezeinket magasra, az Úr felé.
Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy Szentlelke által vezetett ezen a szombati napon, és mindazoknak akik azon a napon szolgáltak. A zenészeknek, a szereplőknek, azoknak a helyi híveknek, akik a vendéglátásban szolgáltak, az atyáknak akik igazi örömmel voltak együtt az Úr asztalánál, és azoknak a hitoktatóknak, szülőknek is akik, meghallották a Lélek hívó szavát és részt vettek ezen a közös NAGY ÜNNEPI délutánon!
Tudom, Isten áldása kísér bennünket életünk további útján, és hiszek abban, hogy Isten jelenléte ezen a délutánon senkinek az életében nem maradt nyom nélkül.
Jakab Zsuzsa
hitoktató
Megtestesülés Plébánia
Fotók: Megtestesülés Plébánia
© Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet