A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fiatal papjai részére tartottak továbbképzést február 3-4-ig Debrecenben, a Püspöki Hivatalban. A lelkinapokat Palánki Ferenc megyéspüspök meghívására Gáspár István nagymarosi plébános, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója vezette. Gáspár István atyával Kovács Ágnes, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóreferense beszélgetett. Az egyházmegye honlapján megjelent írást közöljük.
– Az elmúlt évben volt 30 éves az Országos Lelkipásztori Intézet, 1989-ben Paskai László bíboros, prímás alapította, hogy megújulást hozzon az ország egyházmegyéinek pasztorációs életében. Mi a szerepe, a feladata az intézetnek? Három évtized távlatából hogyan értékelné az elmúlt időszakot? Elérte-e a kívánt célját?
– Nagy elődeim voltak. Tomka Ferenc, Brückner Ákos Előd OCist, Blanckenstein Miklós, Nobilis Márió atyák, és 2011-től vezetem én az intézetet. Azt látom, hogy az OLI mindig is kereste az identitását. Európában sem mindenhol található országos lelkipásztori intézet. Van, ahol csak kezdeményezés történt, de nem tölti be funkcióját, de Olaszországban pl. minden egyházmegyében van lelkipásztori intézet. Magyarországon az OLI a német katolikus egyházban működő szervezet mintájára jött létre.
A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése is egyházmegyei rendszerű, ezért központi intézményre igazából nincs szükség. Minden egyházmegye éli a saját életét, a mi feladatunk alapvetően a továbbképzések, szakmai napok szervezése. Ezek közül máris kiemelném a leghangsúlyosabbat, az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok-at, amelyet rendszerint Egerben rendezünk minden év januárjában. A magyar egyház pünkösdjének is hívjuk ezt a konferenciát, hiszen igyekszünk a lelkipásztorkodás területén fellelhető legjobb előadókat hívni. Ez a legerősebb és a legtöbb figyelmet, energiát igénylő program. Ettől függetlenül az országos intézetünk besegít a 2020-as őszi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) feladatainak szervezésébe. A felkészítés éveihez segítséget nyújtó előkészítő füzetek közül kettőt én írtam.
– Említette az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok-at, épp a napokban ért véget Egerben, amely valóban nagy népszerűségnek örvend. Mi alapján választják ki a témákat?
– Mindig az adott aktualitást figyelembe véve határozzuk meg a témákat, követjük a világegyházban tapasztalt kezdeményezéseket, megmozdulásokat, új evangelizációs lehetőségeket, a nemzeti irányulást, a Magyar Katolikus Püspöki Kar kezdeményezéseit, a meghirdetett különböző hitéleti éveket, pl. családok évét, hit évét stb., és természetesen most a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mindig van, ami adja magát, ami szembe jön velünk. De ha nincs különleges aktualitás, akkor az életvezetés különböző szegmensei és olyan témák, amire a helyi egyháznak nagy szüksége van, folyamatosan adottak.
– Kiknek szervezik ezeket a konferenciákat?
– A résztvevők száma általában 200-220 fő, a szakmai találkozón a mintegy 80 lelkipásztorral világi munkatársak is érkeznek, mert nagyon fontos, hogy az ott elhangzottakat át tudják adni a helyi közösségekben. Egyedül ez nem menne. Éppen ezért a találkozó alapvetően papoknak és plébániai munkatársaknak szól. Ez itt kemény munkáról szól.
– Visszatérve a lelkipásztori intézet fontosságára, a II. Vatikáni Zsinat feladatként jelölte meg az egyházmegyei lelkipásztori Intézetek (ELI) létrehozását, elsősorban a papság képzésére. Minden egyházmegyének van ilyen intézete?
– Nincs minden magyar egyházmegyében ilyen intézet. A legkülönfélébb feladatmegosztásokkal, lehetőségekkel találkozunk. Van, ahol pasztorális helynök fogja össze az egyházmegyei feladatokat, van, ahol csak referens készít egyházmegyei pasztorális tervet. E tekintetben elmondhatjuk, hogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében minden adott a pasztorális feladatok maximális ellátására, tervezésére, programok szervezésére, ugyanis Nyíregyházán működik az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet (ELI), Felföldi László általános pasztorális helynök vezetésével. A pasztorális munkát segítve 2017-ben megalakult az Egyházmegyei Pasztorális Tanács. A 27 fős, papokból és világiakból álló bizottság tagjai az esperesi kerületek delegáltjai, valamint olyan személyek, akik a rétegpasztorációs feladatokban (család-, ifjúság-, hivatás-, cigány-pasztoráció), lelkiségi mozgalmakban (cursillo, házas-hétvége, cor-hétvége, alpha kurzus) aktívan közreműködnek. Az EPT elnöke, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, titkára, Törő András püspöki titkár.
Az OLI munkacsoportjainak egyike az egyházmegyei pasztorális helynökök, egyházmegyei referensek közössége, így van rálátása az egyházmegyék pasztorális munkájára. Mit tapasztal?
– Az egyházmegyékben mindenki végzi a maga munkáját lehetőségeikhez mérten. A legkülönbözőbb lelki programokat, fesztiválokat, konferenciákat szervezik, de azt érzem, hogy az egyházmegyék eseményei kicsit hasonlítanak a „Ki mit tud”-ra, ahol mindenki a maga erősségeit, lehetőségeit kiaknázva végzi a feladatát. Nyilván nem versenyről van szó, mégis hiányolom a megosztást, mert így nem profitálunk egymás ötleteiből. Minden évben találkozunk, hogy mégis legyen információáramlás, mert nagyon sok jó ötlet, rendezvény születik egy-egy területen, de nem tesszük ezt közkinccsé. Ez jellemző a hitoktatásra is. A hitoktatók az interneten böngésznek, keresnek jó ötleteket. Sajnos nincs egy olyan adatbázis, ahol egy jól sikerült videót, vagy egy applikációt találnánk. Itt is mindenki megtartja magának a jól letisztult gyakorlati eszközeit. Nyilván nem rosszindulatból, mert a szakembereknek talán eszükbe sem jut, hogy ezt másokkal megosszák. Az OLI-nak lenne egy ilyen szerepe is, hogy ezeket felderítse, közkinccsé tegye. Úgy gondolom, ez a fontos feladat még előttünk áll.
– Lenne rá lehetőség, van olyan felület, ahol ezt közkinccsé lehet tenni?
– Igen, van facebook oldalunk is, ahol ezt akár el lehetne kezdeni. Az OLI és az ELI-k között élő kapcsolat van.
– Egy készülő kiemelkedő programunk megosztásával máris élnék. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Lelkipásztori Intézete ebben az évben készül első nagyszabású, több ezer főt váró rendezvényére Nyíregyházán. A NEK előkészülete jegyében az „Ez a mi napunk” – Egyházmegyei Közösségi Nap-ra több ezer résztvevőt várnak. A minden év tavaszát meghatározó rendezvény hagyományteremtő céllal szerveződik. Országos kitekintettségben hogyan látja a pasztorációs munkát, melyik területen lát lendületet, illetve miben tapasztal hiányosságot a 21. század evangelizálásának tükrében?
– Folyamatosan úton, a keresés, a tanulás állapotában vagyunk, mindig más-más kihívásokkal kell megküzdeni. Ezeket számtalan negatív tényező is befolyásolja, mint a paphiány, a falvakból városokba való elvándorlás. Nyilván az ember mindig le van maradva. Mire egy kihívásra megtaláljuk a megoldást, a választ, sok idő eltelik, és ami ezzel jár, a negatív következmények sem maradnak el, sok sérülés történik, vagy addigra már ott van a következő megoldandó feladat. Az Egyház a maga lassúságával nehezen tudja ezeket követni és időben reagálni.
Rengeteg kincsünk, értékünk van. Napjainkban azt látom, hogy a magyar egyház közösségei két bestseller könyv üzenetét figyelembe véve szervezik programjaikat, konferenciáikat, illetve keresik a megoldást.
Michael White és Tom Corcoran „Újraépítve” , valamint a közelmúltban megjelent James Mallon kanadai római katolikus pap, püspöki helynök Egyház-felújítás – A megújulás kézikönyve című kötete az, ami utat mutathat, segíthet, lendületet adhat a magyar egyház növekedésében az egyházmegyék pasztorális életében. Mindkettő tengerentúli plébániák története, amely nem jelenti azt, hogy nem adoptálható a mi közösségeinkre. Hihetetlen olvasmányos mindkettő, és egymást kiegészítik. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy egyik sem szakácskönyv, receptgyűjtemény, amely ha követjük az utasításokat, garantáltan ugyanazt eredményezi. Magyarországon általában az Amerikából érkező ötletekhez fenntartásokkal közeledünk. Nem a könyvet kell utánozni, hanem azt a könyv által is sugallt szemléletbeli változást, hogy hogyan lehet egy mindenen túl lévő poszt-keresztény és a hétről-hétre templomainkban ülő passzív fogyasztó réteget tanítvánnyá és aktív kereszténnyé tenni.
Nagyon jó kezdeményezéseket találunk arra vonatkozóan, hogy a templomba nem járó, de szimpatizáns réteget hogyan tudjuk bevonni közösségeinkbe. Erre tökéletesen alkalmasnak találom az Alpha kurzust, de ugyanolyan kihívás a templomban lévő hívőket is tanítvánnyá tenni.
Az Egyház-felújítás című kötet az Alpha kurzusra helyezi a hangsúlyt, a templomon kívülieket szólítja meg, és teszi őket tanítvánnyá. Mallon atya itt arról beszél, hogy tömegek keresnek meg bennünket az utcáról, kereszteléssel, esküvővel, hittanra beíratással, és az Egyház ezeket az embereket hagyja elmenni. Tömegek kopogtatnak az ajtónkon, utánuk sem kell menni, mert ők jönnek hozzánk. Igazából a bennünket megkereső sem tudja, pontosan mit szeretne, nyilván valamilyen szolgáltatást kér. Nekünk viszont észre kell vennünk azt, hogy nekik nem valamire van szükségük, hanem az Istenre. A mi hibánk, hogy csak szolgáltatunk: adunk valamit, anyakönyvezünk, időpontot egyeztetünk, valójában azonban a nem hívőnek nem erre van szüksége.
Az egyházban erre a kihívásra látásmódbeli változással kellene válaszolnunk.
– Visszatérve az OLI feladataihoz, lelkiségi mozgalmak is tartoznak a munkacsoportokhoz. Jelenleg mennyi mozgalom működik? Napjainkban melyek a legnépszerűbbek?
– Időnként össze szoktuk hívni a lelkiségi mozgalmak vezetőit, de számszerű adatokat nem tudok mondani, mert folyamatosan változnak. Vannak élő, vagy éppen inaktív mozgalmak. Jó néhány lelkiségi mozgalom van, amely markánsan meg fog maradni a magyar egyház életében. Igen népszerűek, csak néhányat említve, a karizmatikus megújulás, a Fokoláre, a Cursillo, a Házas hétvége, a MÉCS mozgalom.
Abban látok pozitív elmozdulást, hogy míg 10-20 évvel ezelőtt ezen mozgalmak a plébániák színe-javát megtalálva kiemelték a plébánia életéből, addig napjainkban már pozitív gyakorlat, hogy a lelkiségi mozgalmak tagjai egyben aktív résztvevői a plébániai közösségeknek is.
– Számos, szerteágazó feladat hárul Önre a lelkipásztori szolgálata mellett. Nagymarosi plébános, az OLI igazgatója, előadásokra, lelki napok vezetésére hívják. Nem sok a feladat?
– Isten annyit ad az embernek, amennyit elbír.
– Mindezen feladatok mellett még könyveket is írt. Nemrég két kötete is megjelent az Új Ember Kiadó kiadásában. A Tábor-hegyen – Homíliavázlatok és az Adventi Készülődés – avagy mentsük meg a karácsonyt című kötetek.
Sok talentummal megáldotta Önt az Úr. „Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád” (Mt 25,21).
Forrás: Kovács Ágnes / Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
© Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet