„Ilyen még nem volt” — adott hangot meglepetésének az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Olav Fykse Tveit, amikor Genfben egyazon város különböző felekezetű püspökeivel találkozott. A reformáció 500. évfordulóján Debrecen három püspöke — Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Palánki Ferenc római katolikus püspök és Fekete Károly református püspök — a reformáció jubileumi emlékéve végén közös látogatást tettek Genfbe az egyházak ökumenikus közösségének globális központjába 2017. december 7-10. között. A főpásztorok zarándokútjukról beszámolót tartottak a debreceni Déri Múzeum dísztermében december 19-én.
A három keresztény felekezet vezetői valóságosan és szimbolikusan is kifejezik, hogy egyházaik a Krisztusban ajándékként kapott közösség és a gyakorlati együttműködés elmélyítését keresik. Ők hárman havonta találkoznak, mint ahogy az úti beszámolón is fogalmaztak, az ökumené, amit képviselnek nem kirakat és nem szorítkozik csak a januári egy hetes ökumenikus imahétre, hanem keresztény hitükben testvéreknek tekintik egymást a hétköznapokban is, Krisztusra tekintve ezt közösen képviselik a városban.
Palánki Ferenc püspököt, Kocsis Fülöp érseket és Fekete Károly püspököt a látogatásra elkísérte Krakomperger Zoltán római katolikus teológiai tanár, a debreceni Szent Anna-székesegyház plébánosa, Seszták István görögkatolikus teológiai tanár, érseki főhelynök és Gonda László református teológiai tanár, ökumenikus referens is.
Közel 150 világszervezet képviselete található Genfben, a legnagyobb szervezetek, így az egyházak központjaként is ismert város nemcsak a reformátusoknak, hanem mindhárom felekezetnek hasznos utazás volt. Az Egyházak Világtanácsához 348 tagegyház tartozik, ortodox protestáns, neoprotesteáns egyházak is, és bár hivatalosan nem tagja, de a II. vatikáni zsinat óta intenzív kapcsolatot tart fenn a római katolikus egyház is a szervezettel, két fontos, a teológiai kérdésekkel foglalkozó Hit és Egyházszervezet, valamint a Misszió Bizottságon keresztül.
Palánki Ferenc megyéspüspök elmondta, önmagában az a tény, hogy a három debreceni püspök egy ökumenikus központot választott úti célként, az igazi egységre törekvést mutatja. A főpásztor utalt a szervezet által kiadott füzetre, amely az egyházak közös útjáról, az együtt munkálkodásról és együtt imádkozásról szól. Olav Fykse Tveit főtitkár, amikor beszámolt a Ferenc pápával való találkozásáról, érdekességként elmondta, a pápa nem ismerte ezt a kiadványt, de arról tanácskozva, hogy hol vannak a közös pontok a szolgálatukban, ugyanezen törekvéseket — közös út, közös munka együtt imádkozás — hangsúlyozta. Ebből is látszik, hogy hasonló módon gondolkodunk.
Fekete Károly püspök beszámolt arról is, hogy a főtitkár az EVT küldetéseiről is beszélt, többek között elmondta, olyan diplomáciai helyzeteket is megold, amelyekről nem szól a nyilvánosság. Az egyik ilyen fontos küldetése a közvetítés Észak- és Dél Korea között. Amit nem tud elérni egy-egy államfő, diplomata, abban egy független, de a világért aggódó és tenni akaró egyházi szervezet vezetője sokat segíthet. A mediálás (konfliktus megoldásának közvetítése) feladatköre nagyon fontos része az egyházak világtanácsa vezetőinek.
Palánki püspök a főtitkárral való beszélgetésről azt hangsúlyozta, az egyházak közötti találkozások javítják a kapcsolatokat. A debreceni találkozások célja szintén a kapcsolatok erősítése a felekezetek között, de ez akár két ember között is lehetséges. Minél többször találkozunk, annál jobban megismerjük egymást, és bizalmat építünk a másikban.
Kocsis Fülöp érsek szintén a találkozás élményéről beszélt. Elmondta, lehetősége volt egy román ortodox paptól megkérdeznie, hogyan látja a görögkatolikus és az ortodox egyház viszonyát. Az egyébiránt Nagyszebenről származó egyetemi teológustól, akinek felmenői között vannak görögkatolikusok, körültekintő választ kapott. Mint mondta, Romániában sok családnál tetten érhető az, hogy eredetileg görögkatolikusok voltak, majd amikor a román állam megtiltotta e felekezet működését, akkor többnyire a magyar hívek római katolikusok, a románok pedig ortodoxok lettek. 1990-ben megnyílt a lehetőség a visszatérésre, de már sokan megmaradtak az ortodox vallásban. A diákokat is erre nevelik, hogy legyenek büszkék a görögkatolikus vallású felmenőikre, mert így lehet akár családon belül is megtalálni a közös pontokat a két felekezet között. Ezt bátorítónak nevezte Fülöp érsek és hozzátette, az ökumenének talán legnehezebb pontja ma az ortodox és görögkatolikus párbeszéd.
A zarándokok Daniel Buda európai kapcsolatok igazgatójával, annak a térségnek a felelősével is találkoztak, ahová Magyarország, Szerbia, Ausztria, Románia és Szlovákia tartozik. Fekete Károly püspök elmondta, az igazgató tett egy fontos megjegyzést, miszerint állami és egyházi találkozásokat is szervez, itt kiemelte Romániát és Magyarországot, ahol úgy tudott szervezni találkozókat, hogy az állami és egyházi vezetők együtt fogadták az EVT főtitkárát. Máshol, tőlünk még nyugatabbra az a tapasztalat, hogy a főtitkár külön találkozik a világi és egyházi vezetőkkel. Sokszor a második, harmadik rangú titkár az, aki az állam oldaláról fogadja őt, és nem a legfelső szintű vezető, ami a világszervezet főtitkárának járna. Régiónkban a feszültségekről is mernek beszélni ezeken a közös találkozókon, és ez jelzés arra nézva, hogy az egyházak ebben a régióban tényezők, akár egyetért az állami vezetés az egyházak felfogásával, akár nem.
Másik fontos találkozást is említett Fekete Károly püspök. Jooseop Keum misszió-igazgatóval a Dél-Koreában közelgő missziói konferenciáról beszélgettek, amely az egyik legfontosabb stratégiai rendezvénye az EVT-nek, fő témája pedig az evangelizáció, a missziói egység kidomborítása, a tanítványság, a felnőtt egyháztagok öntudatának az elmélyítése. A püspök hangsúlyozta, a kegyelem, amit sokszor olcsónak gondolunk az Úristennek nagyon drága volt. Az olcsó tanítványság nincs hasznára az isteni létnek, hanem az átformált, átalakult, öntudatos tanítványság az, ami fontos, és ebben akar segíteni a konferencia.
Palánki püspök a nyitott, szabad, örömteli tanítványságot hangsúlyozta. Látják e rajtunk azt az örömöt, amire teremtve lettünk? Jézus Krisztus megváltotta a világot. A kérdés, hogy a szeretet ereje le tudja-e győzni a világban a rosszat, hasonlít ahhoz, amit Jézus kérdezett: „amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8) Lesz-e hívő ember, amikor eljön a világvége? Itt a saját életünkre kell gondolnunk, mert számunkra akkor jön el ennek az ideje, ha meghalunk. Ezért életre szóló tanítványságra kell törekednünk.
A Chambésy Ortodox Intézetben pedig Job Getcha ortodox érsek, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak a Világtanácshoz akkreditált állandó képviselője, az intézet tanára vezette körbe a delegációt.
A debreceni püspökök ellátogattak a Bossey-i Ökumenikus Intézetbe, ahol Dagmar Heller, az intézet dékánja mutatta be a nagymúltú felekezetközi oktatási intézmény tevékenységét. Itt 35-40 féle nemzetű, felekezetű kutató, ösztöndíjas diák tanul ebben az intézetben. A II. világháború befelezését követően, 1946-tól, rendszeresen napjainkig is voltak, vannak köztük debreceni ösztöndíjas diákok.
A püspökök ellátogattak a genfi Reformáció Nemzetközi Múzeumába is, ahol megtekintették azt a XVI. században, Genfben nyomtatott Bibliát, melyet a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára adott kölcsön a kiállítás számára. Szikszai Hellopoeus Bálint bibliája került ide, aminek Debrecen és Genf között nagy összekötő ereje van – mondta Fekete Károly püspök. Szikszai Hellopoeus Bálint ösztöndíjas diák volt Genfben, aki Kálvin utódjának először tanítványa volt, majd később barátja lett.
Vasárnap délelőtt Fekete Károly püspök a genfi magyar református gyülekezetben, Palánki Ferenc püspök pedig a genfi magyar római katolikus közösségben végzett szolgálatot, majd a három püspök közösen tekintette meg a genfi magyar cserkészcsapat karácsonyi műsorát. Ezen az eseményen részt vett Nagy István, Magyarország svájci nagykövete is.
Forrás és fotó: Kovács Ágnes, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye