A Magyar Katolikus Egyház április 24-én ünnepli Szent Györgyöt, aki a középkorban az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő szent volt, egyike a tizennégy segítő szentnek. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében egy templom viseli Szent György-nevét, melynek búcsúünnepét április 22-én tartották.
Szent György a görög egyházban a nagy katonaszentek közé tartozik és a „nagyvértanúk” közé sorolnak. Annyi történelmileg biztosnak tekinthető, hogy még azelőtt halt vértanúhalált Krisztusért, hogy a keresztény vallást hivatalosan elismerték volna a római birodalomban. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúságához sok legenda fűződik. Szent György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: a lovagok oltalmazójaként, a zarándokok védőszentjeként és egyúttal az egész nép segítőszentjeként tisztelték. Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Györgynek a naptárban elfoglalt helye (április 24.) adta azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását ,,megkeresztelje”. Így lett György a parasztok, lovaik és állatállományuk védőszentje, de az ő pártfogását keresték a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is. De mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, el kellett tűrnie, hogy nemcsak a harcos hit veszedelmeiben kérték közbenjárását és segítségét, hanem különböző korabeli fertőző betegségeknél is.
Szent György tisztelete hazánkban a kereszténység felvételét követően terjedt el. A Szent István királyról szóló legenda szerint Koppány lázadását Márton püspök és György zászlaja alatt verték le, akinek a képe látható a Szent Korona alsó, bizánci részének egyik zománcképén is. A Károly Róbert által 1326-ban alapított első, nem egyházi lovagrendet, a Szent György Lovagrend szintén a vértanú szentről kapta nevét.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében a 2015-ben felszentelt debrecen-józsai templom viseli Szent György nevét. Fennmaradt okiratok már a XIII. században említést tesznek a mai Debrecen-Józsa település Szent György-templomáról, melynek emléke előtt tisztelegve választotta az utókor a mai templom névadó- és védőszentjének is Szent Györgyöt.
A templom búcsúünnepén április 22-én, vasárnap megtartott ünnepi szentmisét Varga János nyugalmazott szabolcsi főesperes, címzetes apát celebrálta. Hagyomány, hogy a templombúcsú alkalmából adják át a Szent György-díjat is, melyet 2018-ban Ferenczi Györgynének ítélte oda az egyházközség képviselő-testülete, akinek Dr. Bedő Zoltán világi elnök és Tóth László atya, a Szent György-templom plébánosa adta át a díjat, egy, a Szűzanyát ábrázoló rézkarc alkotást. Ferenczi Györgyné, vagy ahogy az egyházközségben mindenki nevezi, Piroska néni gyermekkora óta az egyházközség tagja, melynek régi templomában évtizedeken át aktív segítőként tevékenykedett.
A képviselő-testület választott tagja és több mint tíz éve a helyi Rózsafüzér Társulat vezetőjeként a szentmisék előtti imáival segíti a közösség életét.
@ Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet / PE