2013 februárjának első felében jelentett be XVI. Benedek pápa, hogy lemond péteri szolgálatáról, s nem sokkal később, február 28-án el is hagyta Vatikánvárost. A váratlan és sokak számára megrendítő visszavonulást sokféleképpen értelmezték annak idején, ám mára sokan osztják egykori másodtitkára, Alfred Xuereb véleményét, aki az egyház felé tett rendkívüli szeretetgesztusként értékelte az idős egyházfő döntését – „melyet a maga nagyságában az idő múlásával egyre inkább megértenek a hívek és nem is csak ők”. A nyugalmazott pápa, XVI. Benedek 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje. Joseph Alois Ratzingerként született a felső-bajorországi Marktl am Innben, 1927-ben.
Egyenes pálya, konzervatív álláspont
Családja mély ellenszenvvel viseltetett a nemzetiszocialista rendszerrel szemben, de nem tehetett az ellen, hogy Josephet és testvérét tizennegyedik életévük betöltése után besorozzák a Hitlerjugendbe. A későbbi pápát tizenhat éves korában a légelhárítókhoz, a München melletti BMW gyár védelmére, később Magyarországra vezényelték. A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért. A két testvér együtt lépett be a katolikus szemináriumba. Joseph Ratzingert 1951-ben szentelték pappá.
Egyházi pályafutásának jelentős állomása volt, amikor 1981-ben II. János Pál pápa a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki. A konzervatív nézeteiről ismert Ratzinger huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust, majd 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése is. Még 2002-ben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is.
II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb – alig 26 órás – tanácskozása után a 78 esztendős Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává.
Megfontolt reformer
Sokan konzervatív fordulatot vártak, ám Ratzinger inkább fontolva haladó reformernek bizonyult egyházvezetőként. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és értékeit.
XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. A pápa és egyháza számára is súlyos teher volt az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések napvilágra kerülése, amelyekért a katolikus egyházfő több alkalommal is bocsánatot kért.
Egy megrendítő bejelentés
Joseph Ratzinger pápaságának kilencedik évében, 2013 februárjában bejelentette a pápai hivatalról a hónap végével történő lemondását. Úgy fogalmazott: „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk”.
Az idős pápa a döntést minden előzetes jelzés nélkül közölte a bíborosokkal egy latin nyelvű beszédben, melyben testi ereje fogyatkozására hivatkozott.
Ahogy előre közölte, XVI. Benedek 2013. február 28-án elhagyta a Vatikánt és Castel Gandolfóba vonult vissza. Ferenc pápa március 13-i megválasztása után visszatért a Vatikánba, ahol azóta Mater Ecclesiae kolostorban él, nem messze Ferenc pápa Szent Márta Házban lévő lakóhelyétől.
Zarándokúton az „Úr otthona felé”
A nyugalmazott pápa azóta csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Annyit lehet tudni, hogy szabadidejében szeret zongorázni, legszívesebben Beethovent játszik és sokat olvas; tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember, enciklopédikus teológiai tudása, átfogó bibliai, skolasztikus, az egyházatyákra vonatkozó és a mai forrásanyagokkal kapcsolatos széles körű ismeretei vannak.
Nemrégiben kilencsoros, kézzel írt levelet juttatott el a Corriere della Sera olasz napilap római szerkesztőségébe, Massimo Franco szerkesztőnek címezve, válaszként az érte aggódó olvasóknak. Olasz nyelvű levelében leírta, hogy fizikai ereje lassan csökken, és megkezdte „belső”, vagyis lelki zarándoklatát az úr otthona felé. A nyugalmazott pápa arról is írt, nagy kegyelemnek tartja, hogy élete utolsó és „néha nehéz” időszakában olyan szeretet és jóság övezi őt, amelyet el sem tudott képzelni:
„Kedves Franco úr, mélyen megérintett újságjuk sok olvasói levele, akik szeretnék tudni, hogyan is telik életemnek ez az utolsó szakasza. Magamról csak annyit tudok elmondani, hogy lassan megcsappannak fizikai erőim, bensőleg zarándokúton vagyok Hazafelé, szeretettel és jósággal körülvéve. Nagy kegyelem számomra az engem körülvevő szeretet utamnak ezen az utolsó szakaszán, mely néha egy kicsit fárasztó. Olyan szeretet és jóság vesz körül, melyet el sem tudtam volna képzelni. Ebben az értelemben olvasóinak a kérdését úgy tekintem, mint ami elkísér egy darabon. Éppen ezért nem is tudok mást tenni, mint hogy köszönetet mondok és mindenkit biztosítok az imádságomról. Szívélyes üdvözlettel, XVI. Benedek.”
A levél – valójában közvetett – címzettje, Massimo Franco elismeréssel említette és példaszerűnek nevezte a XVI. Benedek és Ferenc pápa közötti kapcsolatot. Leszögezte, ezt az öt éve tartó „együttélést” semmiféle törvény nem szabályozza, egyszerűen rá van bízva e két teljesen más személyiség karakterére. Úgy látja: korántsem volt biztos, hogy a „két” pápa a Vatikánban meg tudja tartani ennyire különböző karakterét anélkül, hogy a másik fölé kerekedne, vagy ami még rosszabb, a megosztottság hírét keltené. „Ha ilyen lenne is köztük, az kettejük titka” – fogalmazott.
Ferenc pápa a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott tavaly XVI. Benedekről, hogy „a nyugalmazott pápa nem szobor egy múzeumban, hanem intézmény, és részt vesz az egyház életében”. XVI. Benedek tavaly április 16-án töltötte be 90. életévét, s noha fizikai állapota korának megfelelően gyenge, szellemi képességei teljes birtokában teljesíti azt a feladatot, amit lemondásakor mintegy kijelölt magának – vagyis imádkozik az egyházért.
Forrás: M1 Híradó