Az isteni irgalmasság rózsafüzérének magyar nyelvű szövegéhez Kovács Szilárd, a pécsi székesegyház zenei igazgatója komponált könnyen elsajátítható, a tartalomhoz tökéletesen illeszkedő dallamot. Kovács Szilárd neve a debreceni hívek körében is jól ismert, az orgonaművész 2004 és 2013 között a Megtestesülés templomban szolgált az egyházközség kántoraként.
A nagyböjt elején felhangzó „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” jézusi mondat (Mk 1,14) valóra váltására, a bűnbánatra és a megtérésre hív bennünket az isteni irgalmasság üzenete, amelynek többféle megjelenési formája ismert: az irgalmas Jézus képének tisztelete, az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozása, az irgalmasság órájának megtartása, a nagypéntektől kezdődő isteni irgalmasság kilencedének imádkozása és az isteni irgalmasság vasárnapja is segít bennünket, hogy válaszolni tudjunk a végtelenül irgalmas Isten felénk fordulására.
Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasságról szóló körlevelében arra hív minket, hogy könyörögve imádkozzunk Isten irgalmáért a rossz sok fajtája ellen, amelyek szorongatják és fenyegetik az egész emberiséget. A szent pápa kérésének az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozásával is megfelelhetünk, amelynek szövege Szent Fausztina nővér lelkinaplójából származik. Ez az egyszerű imádság a visszatérő ismétléseivel megtisztítja a szívünket, irgalmasságért esedezik nemcsak a magunk, hanem az egész világ számára, amellyel már az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk.
Külön öröm, és az imádkozónak nagy segítség, hogy az irgalmasság rendkívüli szentévében megfogant gondolat nyomán megszületett a rózsafüzér énekelhető formája is Kovács Szilárd zeneszerző, a pécsi székesegyház zenei igazgatójának komponálásában:
„Bis orat, qui cantat: azaz aki énekel, kétszeresen imádkozik. Ez a mondat tulajdonképpen összefoglalja az egyházzenész hivatás lényegét, a fő feladat, hogy a híveket éneklésre, énekelt imádkozásra tanítsuk, buzdítsuk.
Szép Attila atya (a Pécsi Egyházmegyei Hivatal irodaigazgatója) hívta fel a figyelmemet, hogy az isteni irgalmasság rózsafüzérét más nemzetek énekelve imádkozzák, erre mutatott is egy olasz példát. Egyből tudtam, ha hozzányúlok a szöveghez, egy olyan zenét szeretnék létrehozni, amely egyszerre a sajátunk (semmiképp nem zenei import), mégis az Egyház egyetemes dallama is visszacseng általa.
Világossá vált, hogy az értékes szöveget csakis nemes zenével szabad társítani, olyannal, amely nem vonja el a figyelmet a tartalomról, nem külsőséges, hanem segíti az imádságban való elmélyülést.
Tehát a gregorián szolgált mintául, mert ez a Római Katolikus Egyház zenei anyanyelve. Ráadásul a recitatív műfajok tekintetében párhuzamosan rendelkezésre áll egy, a gregorián dallamkinccsel egyívású saját magyar népzenei réteg is. Részben ezért is ihlette az első előimádkozó szakasz dallamát a »mi« tonus peregrinusunk, azaz a »Szivárvány havasán…« kezdetű népdalunk első sora. A stiláris szempontokon túl fontosnak tartottam, hogy a dallam könnyen elsajátítható legyen.”
A hanganyag ITT érhető el.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
@ Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet