Virágvasárnap (idén április 14-én) megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül elvezet minket a kereszténység legnagyobb ünnepére, a feltámadás ünnepére, a húsvétra. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.
Barkaszentelés virágvasárnap a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, Nyíregyházán 2018-ban
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, melynek során a hívek barkaágakkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A pap megáldja a hívek által hozott barkaágakat: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”
Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert, és a liturgiában hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót, mely megjeleníti e nagy nap eseményeit. Elsősorban azért, hogy megemlékezzenek arról, amit az Üdvözítő Jézus minden ember lelki üdvösségéért tett. Másodsorban azért, mert Krisztus minden embert maga köré szeretne gyűjteni e bevonuláskor.
A virágvasárnapi liturgiában az egyház azt a hitét fejezi ki, hogy Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulása kezdete annak az eseménysornak, amely szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök élet reményét hozta el.
© Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet