A húsvéti szent három napon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység az utolsó vacsoráról, Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
Nagycsütörtök délelőtt a püspöki székesegyházakban olajszentelési szentmisével kezdődik a szent három nap ünnepe. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében ebben az évben a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban Palánki Ferenc megyéspüspök misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a papszenteléskor tett ígéreteiket. A szentmisében a főpásztor megáldja a betegek olaját és a keresztelendők olaját, a krizmához való olajat pedig megszenteli.
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1490)
Nagycsütörtöki esti szentmise az utolsó vacsorát, Krisztus elfogatását és szenvedéseinek kezdetét és hangulatát idézi. A pap ilyenkor fehér miseruhát visel, a mise kezdetén szól az orgona, virág van az oltáron; a Dicsőség dallamára megszólalnak a templomokban a harangok, a csengők és az orgona. Azután elnémulnak egészen nagyszombat estig: a harangok „Rómába mennek”, megjelenik a szomorúság, és a fájdalom.
A szentmise végén, melynek a lábmosás szertartása is része szokott lenni, az oltáriszentséget őrzési helyére viszik: ezzel jelképezve Jézus elfogatását és elhurcolását. Az oltárról leszedik díszeit: ez az oltárfosztás, Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A feszületeket leplekkel takarják le. A szentmise csendben fejeződik be, a végén nincs áldás.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd megjelenítik a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklasírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. A nagyszombati szertartás része a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. Az ünnepi szentmisén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja, majd feltámadási körmenetet tartanak.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
@ Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet