Leginkább idős emberekkel találkozhatunk. Nagymamákkal, nagypapákkal vagy akár dédszülőkkel, ami jobban nem is bizonyíthatná Kocsis Fülöp érsek-metropolita szavait, aki a hivatások fontosságáról szólt a hallgatókhoz. Kiemelve Szent Anna, Jézus nagymamájának ünnepét, a nagyszülők szerepének nélkülözhetetlen feladatára hívta fel a figyelmet: „Mi a feladata egy nagymamának? Nem csak süteményt süt, vagy büntetés nélkül kényeztet, és nem csak készenlétben áll, hogy néha megszabadulhassunk gyerekeinktől egy kis időre. Ettől sokkal magasztosabb az ő feladata: egyben kell tartania a családot.” A beszéd alatt a hallgatóság többségében felmerülhetett a kérdés, hogyan is tudja egyben tartani a családot a nagymama. Mit tud még tenni a szeretteiért és mi az ő szerepe családja körében? Az érsek rámutatott, hogy a nagymama, a nagyszülő az imádságával támogatja és segíti gyermekei, unokái életét.
Az érsek beszédében visszatekintett a kommunizmus időszakára, amikor a diktatórikus rendszer minden erővel azon volt, hogy az egyházat elnyomja. Megnyugodva mondták akkor, hogy a templomokban már csak idős emberek vannak, akik hamarosan meghalnak és a padok üresen maradnak majd. Valahogy aztán mégis úgy alakult, hogy a padok újra és újra megteltek idős emberekkel, akik elűzhetetlenül imádkoznak Isten házában.
Kocsis Fülöp kiemelte, hogy a mai világban olyan erők mozognak, melyek szét akarják robbantani a családokat, éppen ezért intézte a fiatalokhoz a következő szavakat:
„Ne gondoljuk azt, hogy majd idős korban mi is imádságos emberek leszünk! Csak az tud imádságos idős emberré válni, aki egész életén keresztül fohászkodott, és ennek mintegy természetes következményeképpen nagyszülőként is tud majd imádkozni gyermekeiért, unokáiért, megmentve ezzel az életüket. Nem túlzás azt mondani, hogy most kezdődik az a szolgálat, az a feladat, mely által később majd rajtad keresztül Isten megmenti a rád bízottakat, a szeretteidet.”
A családban az együttélést hangsúlyozva, Kocsis Fülöp rámutatott, hogy addig tudjuk átadni az értékeket, amíg velünk van a gyermek, mert amikor már felnőttkorba lép, élni akarja saját életét és nem tarthatjuk vissza. Az érsek szerint igyekeznünk kell átadni mindazt a bölcsességet és élettapasztalatot, ami szükséges ahhoz, hogy gyermekeink Isten útmutatása szerint haladjanak életük állomásain: „Az élő Isten is családban élt. Az Atya, Fiú és Szentlélek csodálatos szeretetközösségében, ami az első család, az őscsalád. Ez a mintakép minden emberi közösségnek, elsősorban és legfőképpen a családnak. Ne hagyjuk, hogy a család eszméje kivesszen ebből a világból, mert csak benne tudunk igazán Istenre találni. A családon keresztül érthetjük meg a Szentháromságot, így lesz a miénk is szeretetközösség.”
Kocsis Fülöp a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus eseményére utalva arra intett, hogy járuljunk az Oltáriszentséghez minden alkalommal, amikor csak tehetjük. A szülők és nagyszülők pedig imádkozzanak azért, hogy gyermekeik életében természetes és mindennapi táplálék legyen az eucharisztia: „Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy nekünk adja magát, hogy egyesüljön velünk. Az Eucharisztikus Kongresszusra csak úgy tudunk méltóképpen felkészülni, ha már mától fogva mindennapi táplálékunk lesz az Oltáriszentség. Ne tartsuk magunktól távol ezt a csodálatos ajándékot és ne maradjunk távol az Istentől. Tegyük le a bűneinket, ne hordozzuk azokat. Mindennél fontosabb ez, mert rajta keresztül tapasztalhatjuk meg az Isten végtelen szeretetét.”
Homíliáját befejezve az érsek elmondta, hogy bár a nagyszülők hivatását emelte ki beszédében, de lényeges, hogy mindenki kivétel nélkül éljen méltóan ahhoz a hivatáshoz, amit az Istentől kapott, teljes alázatossággal, szelídségben és türelemben.
Az egyházmegyei búcsún Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye alapításának 25. évfordulója alkalmából áldozatkész, eredményes és buzgó lelkipásztori szolgálata elismeréseként püspöki tanácsossá nevezte ki Bákonyi János iskola- és egyetemi lelkészt, Csordás Gábort, a Központi Papnevelő Intézet prefektusát, Kálmán József fényeslitkei plébánost, Kerekes László geszterédi plébánost, Pankotai József nyíregyháza-kertvárosi plébánost, Papp László egyeki plébánost és Törő András püspöki titkárt.
A főpásztor címzetes kanonoki címmel tüntette ki Kiss Tibor nyírteleki plébánost, Maga László polgári plébánost és Szováti Tamás orosi plébánost, továbbá címzetes apáti címet adományozott Gáspár Mátyás ajaki plébánosnak, Heidelsperger István mátészalkai esperes-plébánosnak, Horváth János kállósemjéni esperes-plébánosnak, Lázár István baktalórántházi plébánosnak és Takács János rakamazi főesperes-plébánosnak.
Forrás: Kovács Ágnes / Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye