Idén február 14-re esik hamvazószerda, amikor megkezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjt, amely bűnbánati időszak a keresztények számára: alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessünk Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak megünneplésére.
A böjt testi célja, hogy megtisztítsuk a testünket és ne a test kényelme, önzése vezessen minket. Visszanyerni a lélek, a szellem uralmát a test felett az emberségünket adja vissza, azt jelenti, hogy ura vagyok önmagamnak. A böjt lelki hozadéka, hogy a test visszafogottsága több teret enged a léleknek. Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartunk. Ezeken a napokon csak háromszor lehet enni és egyszer jóllakni. Az egyház azt kéri a 14 évnél idősebb tagjaitól, hogy e napokon és a nagyböjt többi péntekjén a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt, amely a háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást jelenti, 18 éves kortól a 60. életévig kötelező. A húsfogyasztás tilalma alól felmentést kapnak a betegek.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, melynek mintájára az egyház a II. századtól kezdődően alakította ki a ma is érvényben levő húsvéti előkészületi időt.
Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye