A Szentatya egy, a szentmiséről szóló tanításában kiemelte, hogy az első keresztény oltár a kereszt volt. Ferenc pápa rámutatott: a pap, aki a szentmisén Krisztust képviseli, betölti azt, amit az Úr maga cselekedett és amit az apostolokra bízott az utolsó vacsora során: vette a kenyeret és bort, hálát adott, tanítványainak adta és így szólt: Vegyétek, egyétek és … igyátok: ez az én testem…, ez az én vérem kelyhe. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!
Krisztus parancsának engedelmeskedve az egyház azokban a mozzanatokban helyezte el eucharisztikus liturgiát, melyek a legjobban
megfelelnek a húsvét vigíliáján mondott szavainak és cselekedeteinek. Így az adományok előkészítése során viszik az oltárra a kenyeret és a bort, vagyis a színeket, amiket Jézus a kezébe vett. Az eucharisztikus imádságban hálát adunk az Istennek a megváltást művéért és az adományok Jézus Krisztus testévé és vérévé válnak. Ezt követi a kenyértörés és a szentáldozás, ami által újra átéljük az Apostolok tapasztalatát, akik az eucharisztikus adományokat magának Krisztusnak a kezéből vették.
A szentmise központja az oltár és az oltár maga Krisztus. Éppen ezért kell az oltárra úgy tekinteni, mint a szentmise központjára. A föld termése és az emberi munka gyümölcse kerül így felajánlásra, mint a hívek elkötelezettsége, hogy saját magukat tegyék az isteni Ige iránt engedelmessé, mely a mindenható Atyaistennek tetsző áldozat mindannyiunk és az egész anyaszentegyház javára. Így a hívek élete, áldozata, imádsága és munkája egyesül Krisztuséval és az ő teljes áldozatával, melyek ebben új értelmet nyernek – idézett a pápa a katolikus egyház katekizmusából.
Biztosan, kicsi dolog a mi adományunk, folytatta a pápa, de Krisztusnak szüksége van erre a kevésre is. Keveset kér az Úr, de sokat ad nekünk. Egy rendezett életet vár tőlünk, jóakaratot, nyitott szívet, annak a szándékát kéri, hogy javuljunk meg, hogy fogadjuk be őt, aki önmagát adja nekünk az Eucharisztiában. Ezeket a jelképes ajándékokat kéri tőlünk, amelyek aztán a testévé és vérévé válnak. Úgy, mint a kenyérszaporítás alkalmával, hogy azt eucharisztikus adománnyá alakítsa, hogy az mindannyiunkat tápláljon és egymás testvérévé tegyen a testben, ami az egyház.
A pápa külön kitért a tömjénezés jelentésére, mint az imádság felajánló jellegének a képére, amit a tűzben elemésztődött tömjén illatos füstje mutat, amint az ég felé száll. A tömjénezés szokása ünnepnapokon a kereszt, az oltár, a pap és a papi nép felé azt a felajánló köteléket mutatja, mely ezeket a valóságokat Krisztus áldozatával egyesíti. Majd megismételte, hogy el ne felejtsük: az oltár Krisztust jelenti, de mindig az első oltár, a kereszt vonatkozásában. Hozzá visszük a mi kevéske adományunkat, melyet ő mindenné tesz, hiszen önmagát adja nekünk – zárta katekézisét Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
@ Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet