Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. A Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, hazánkban 
az azt következő vasárnap (ebben az évben június 3-án) tartott főünnep, mely az Oltáriszentségben köztünk lévő megtestesült Krisztus ünneplésének napja, amikor a szentmise után körmenettel folytatódik a liturgia. Egyházmegyénk főpásztora Palánki Ferenc megyéspüspök Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutat be úrnapi ünnepi szentmisét reggel 9 órakor.
IV. Orbán pápa (1261–64) rendelte el az ünnep megtartásátt, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának, aki ekkor elrendelte az ünnepet. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el. Ennek ellenére A népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció az ünnep elrendelésének dátumát 1264-re teszi. Ebben a lelkileg és szellemileg is nehéz században hihetetlen erőforrást jelentett az Eucharisztia ezen kiemelkedő ünnepe.
Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben, illetve áldoztató-kehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.
Az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Szebbnél szebb virágszőnyegeket készítettek, és négy oltárnál álltak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvasott fel a pap, vagy a diakónus majd áldást adott; utána folytatódott a körmenet.
Forrás: Katolikus Lexikon
@ Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet